Napelemes rendszer,- hőszivattyú telepítése

Egyenlőre 2019. május végéig hosszabbították meg a megújuló energiával történő fűtéskorszerűsítési,  EU-s forrásból finanszírozott pályázatot. Ez valóban nem is nevezhető páyázatnak, hiszen mindenki megkapja aki beadja és megfelel a pályázatban kiírt elvárásoknak, amelyek nagyjából a következők. Magyar állampolgárság, tulajdonjog,- vagy tulajdonrész az ingatlanra, melyre írjuk a pályázatot, minimum 75.000 Ft-os nettó fizetés. Napelemes rendszer vagy hőszivattyú telepítését lehet kérni. 5 milló forintos beruházásig nem kell ingatlanfedezet, felette igen. Maximum 20 évre lehet kérni a kamatmentes hitel törlesztését. Mi belevágtunk, várhatóan tavasszal már fel is teszik a napelemeket a háztetőre.

Bővebb információért hívja:  Schukkert Andrea energetikust   Tel.: 20-973-1544

Új napkollektor, ami az egész bolygót elláthatná energiával

Az IBM, olyan napkollektort fejlesztett ki, ami a napfényt 2000-szeresére erősíti fel és akár az egész bolygót el tudná látni energiával. Csodálatos találmány, amely mindent megváltoztathat a Földünk energiaellátásában.

Minden 1cmx1cm-es chip 200-250 Wattot képes átalakítani, átlagosan többet, mint egy tipikus nyolc órás napon egy napfényes régióban. A HCPVT rendszerben egy épület fűtése helyett a  90 Celsius-fokos víz áthalad egy porózus membrán desztilláló rendszeren, ahol elpárolog és ezután sótalanná válik. Egy ilyen rendszer naponta 30-40 liter ivóvizet nyújthat négyzetméterenként, miközben villamos áramot termel több mint 25 százalékos hozammal, vagy két kilowatt órát naponta. Egy elég nagyméretű installáció egy kisváros számára elegendő vizet lenne képes nyújtani.

A hő több száz apró napelemben, úgynevezett fotovoltaikus chipben nyelődik el. Ezek gyűjtik az energiát, majd ezt mikrobordázaton keresztül vízzel hűtik, ezért biztonságosan képesek koncentrálni a nagy mennyiségű napenergiát.

Elérhetőség:  70-268-9128 vagy  athenande@yahoo.com

Magyar találmányok:

 Napelemes tetőcserép (magyar találmány!)

Tóth Miklós 2009-ben Géniusz Európa Nagydíjat kapott a napelemes tetőcserép forradalmian új ötletével. Az általa megálmodott napelemes cserép minden tetőtípusra felszerelhető, még műemlékekre is. A súlya körülbelül egyharmada a hagyományosnak, a cellák viszont Tóth Miklós szerint akár 40 százalékkal nagyobb hatásfokon is teljesíthetnek, mint a jelenlegi rendszerek. A szórt fénynek akár 80 százalékát is felhasználják, vagyis árnyékban is működnek.

A feltaláló szerint egy négyzetméternyi napelemes cserép 200-250 watt elektromos áramot képes termelni, egy számítógép működéséhez már négy darab cserép is elég, egy hűtőhöz nyolc cserép kell. Három-ötszáz darab már biztonságosan kiszolgálja egy átlagos családi ház energiaigényét. Beépített akkumulátorral gyártanák, így a napközben megtermelt energiát 8-10 óráig tárolná a rendszer, vagyis 24 órás felhasználást tenne lehetővé. Tóth Miklós szerint a beruházás 6-8 év alatt térülhetne meg. Találmányának szabadalmát és a gyártási technológiát 180 országban védette le.

A hírek kezdetben arról szóltak, hogy egy magyar gyár megépítése után előbb egy amerikai, majd egy ausztrál gyárat is létrehoznak, mert akár évi egymillió cserép gyártására is igény van. Az üzem azonban máig nem készült el. Pedig a sajtóban időről időre megjelennek olyan cikkek, hogy hónapokon belül elindul a termelés. A Zöldjövő.eu oldalnak 2012-ben nyilatkozó feltaláló akkor azt mondta, folyamatosan tárgyal külföldi befektetői csoportokkal, de ők egyelőre kivárnak. A magyar partnerekben csalódott: sorra kiderült róluk, hogy valójában nincs mozgósítható tőkéjük. „Magyarországon mindenki részt szeretne az üzletből, de lehetőleg befektetés nélkül” – mondta. Mi azért szurkolunk neki.

Halas melegház,

A csapókerti hobbikertész olyat lépett meg, amit eddig senki, a családot zöldséggel és hallal ellátó megoldása döbbenetesen olcsó, egyszerű, egészséges és működik!

Hóban és fagyban is!

A történet egy debreceni hátsó kertben indult, ahol a rengeteg nyári esőt követő gombabetegségek lerohasztották a zöldségeket, ám a gazda nem adta fel, és ötletelni kezdett. Végül egy zseniális megoldással rukkolt elő, ami minimális ráfordítással a zöldség mellett a családja halszükségletét is fedezi. A mikéntjét sokszor egyetemi tanárok sem értik teljesen, pedig a megoldás a természet tiszta logikáján alapul, ráadásul az emberiség meglehetősen homályos jövőképéhez is ad egy reménysugarat.

„Amikor elvitte a kertemet a sok gomba, elkezdtem a neten fóliasátrak után kutatni” – meséli az egyébként online-marketing menedzserként dolgozó Gönczi Péter. „Véletlenül akadtam a napfénnyel fűtött passzív üvegházra, ám erről alig csordogáltak az infók a világhálón.” Talált viszont egy videót is, amit nem igazán értett: „halak úszkáltak egy tartályban, mellettük meg kavicsban nőtt a saláta…”

A megoldást a természet adja

A kérdőjelek hamar felkiáltójelekké változtak a 34 éves, kétgyermekes családapában, amikor rájött, hogy mire bukkant rá. A videón ugyanis a világon még alig elterjedt akvapóniát mutatták be, ami az intenzív tartályos haltenyésztés (akvakultúra) és a föld nélküli növénytermesztés (hidropónia) egyesítéséből jött létre. Nagyszerűségét és egyszerűségét az adja, hogy a két rendszer hátrányait előnnyé kovácsolja, ezáltal egy természetes és meghökkentően olcsó működést biztosít.

Mindkét folyamat önmagában is hatékony és ennek megfelelően elterjedt, ám mindkettő hatalmas költségekkel jár. „A hidropóniában a növények föld nélkül vízben nevelik, az összes szükséges tápanyagot műtrágyával viszik be a vízbe. A nagyáruházak zöldségei a sár nélküli gyökerekkel mind innen származnak, tehát működőképes a dolog. Viszont a több száz köbméter vizet időnként cserélni kell, a leengedett vizet külön kezelni is kell, mielőtt a környezetbe visszaengedhető. Az akvakultúra is egyre terjed a tengeri halászat visszaszorulásával. Az intenzív halászatok is rendszeres vízcserével működnek a megfelelő vízminőség megőrzése érdekében, sőt a tartályok vizét gyakran fűteni is kell.”

Az akvapóniában a fent felsorolt összes költségtényező megszűnik egy természetes körfolyamat által. „A halak ürülékét tartalmazó víz az ammóniát nitráttá alakító baktériumoknak köszönhetően a növények számára fontos tápanyaggal telítődik. A haltartály tehát odakerül a kavicságy mellé, és a belőle érkező víz öntözi a növények kavicságyát. Utóbbiak szépen növekednek tőle, ráadásul megtisztítják a vizet. A növényektől visszaforgatott víz így a halak számára kiváló minőségű és oxigéndús lesz.”

„Ha ennyire logikus, akkor hogy a viharban nincs ilyen nálunk?!”

A debreceni hobbikertész  ezt a rendszert egyedülálló módon egy passzív üvegházban kezdte el működtetni.

„Az akvapónia a nálunk melegebb éghajlatú területeken jelent meg, ahol a téli működtetése sem jelent gondot. Én viszont akárhogy is számoltam, nem tűnt kizártnak, hogy ezen az éghajlaton is meg lehet oldani egy passzív üvegházzal.” Mivel utóbbi módszerre is csak alig-alig akad fellelhető példa, nem volt egyszerű előre tervezni a folyamatot. „Számolgattam a napsugarak hajlásszögétől kezdve, a napos órák számán át a kinti hőmérsékletingadozáson keresztül minden paramétert, mert bár valamilyen szinten le volt írva, nem volt konkrét adatsor, főleg a mi klímánkra nem. Többször végigzongoráztam mindent, és bár halálosan logikusan összeállt a dolog, éppen emiatt gyanakodtam. Ha ennyire logikus, akkor hogy a viharban nincs ilyen nálunk?!”

Télen magát fűti!

A gyanakvást végül elsöpörte a vállalkozó kedv – „Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent, egy télen magát fűtő, nyáron magát hűtő üvegház a hátsó kertben, amiben nulla erőfeszítéssel halakat nevelek, és zöldséget termelek…” – idén márciusban a barátai segítségével felépítette a 22 négyzetméteres üvegházat, melynek csupán a déli oldala van üvegből, a többi szigetelt. A napfényből érkező hő tárolását az északi falon elhelyezett vízzel teli hordók biztosítják. Az üvegházba bekerült egy haltartály 50 szivárványos pisztránggal, a vizet egy régi szivattyú mozgatja a növények alatt levő 30 centis kavicságyba, és vissza. Szinte minden újrafelhasznált anyagból készült, így az elindulás nem jelentett az átlagember számára elérhetetlen beruházást.

Két-három év alatt megtérül, a munkaigénye minimális

Bár a kevés napsütés miatt a legnehezebb időszaknak tűnő télből még két hónap hátra van, a debreceni akvapónia eddig kiválóan vizsgázott, az üvegház fűtés nélkül hozta a megfelelő klímát, mind a halak, mind a növények számára. „Kezdetben a feleségem nem igazán lelkesedett az ötletért, de azóta érezhetően megbékélt vele, hiszen a rendszer garantáltan vegyszermentes, kiváló minőségű paradicsommal, paprikával, hagymával, retekkel, salátával, káposztával fedezi a család zöldségszükségletét télen-nyáron. Emellett fűszer- és gyógynövényeket ad, és heti egy halétkezést is biztosít.”

Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs!

A ráfordított költségek javát a szivattyú adja, az üzemeltetése havi 3500 forintra jön ki. A rendszer egyetlen külső tényezőjét jelentő haltáp még ennél is kevesebbe kerül, a párolgás miatti vízveszteséget pedig esővíz pótolja. A pisztrángok Lillafüredről érkeztek, és várakozásoknál gyorsabb növekedésük mutatja, jól érzik magukat. „Számításaim szerint a beruházás két-három év alatt megtérül ezekkel a paraméterekkel, a napi munkaigény pedig minimális. Gyomlálás, kapálás, locsolás nincs. Az ültetés csak annyi, hogy magot a kavicságy tetejére szórod, vagy ha palánta, akkor széthúzod a kavicsokat, és bedugod a palántot, visszahúzod a kavicsot és kész. Egyébként pedig reggelente munka előtt bejövök, beszórom a haltápot, megnézem, hogy mozog-e a szivattyú, és csókolom, másnap reggel jövök újra…”

Gönczi Péter hangsúlyozza, hogy az akvapónia nem a haltenyésztésből és a föld nélküli növénytermesztésből fejlődött ki, hanem sokkal inkább egy visszatérés az eredeti természetes folyamathoz. „Kínában a mai napig ráeresztik a pontyot az elárasztott rizsföldekre, hogy a kártevőket, a hulladékot és az algát takarítsa el, másrészt hogy trágyázza meg a vizet, amitől jobban nő a rizs. De ugyanez a folyamat működött a régi Magyarországon az ártéri fokgazdálkodással. Az egész rendszert a természet találta ki, sőt ez maga a természet, emiatt tökéletes.”

Forrás civishir.hu

Függőleges tengelyű szélerőmű

Felcsút határában nemrég fejeződött be az első ipari teljesítményű, függőleges tengelyű szélerőmű megépítése. Ilyen nagy jelentőségű találmány a transzformátor feltalálása óta Magyarországon a villamosiparban nem született – mondta Dr. Lukács György professzor a függőleges tengelyű szélerőműről, amelyet 15 év alatt fejlesztett ki Dr. Györgyi Viktor. A feltalálóval beszélgettünk.

Dr. Györgyi Viktor kutatómérnök birtokán már két éve működik a világújdonságnak számító technológia tízméteres modellje, amelynek mérési eredményei előre jelezték, hogy egy nagyobb méretű, ipari teljesítményre képes változat is működőképes lehet. A most megépített széltorony átmérője 5,5 méter, magassága 29 méter. Az eddigi mérések alapján 90 kilométeres sebességű szélben az erőmű 96 kilowatt teljesítményre volt képes, a csúcssebességként mért 116 kilométeres szélben viszont már 210 kilowattot ért el a berendezés. A zajszintmérés adatai alapján a széltorony jóval halkabb, mint egy lapátkerekes erőmű. Az egyik legfontosabb mérés szerint 100 kilométeres szélben a létesítmény legmagasabb pontján alig egy centiméter volt a torony kilengése. A felcsúti kutatómérnök szabadalmaztatott találmányának lényegét két tényező adja: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia – a felfedezés nyomán forradalmian új módszerrel történő – hasznosításának. A felépítmény ultrakönnyű alumíniumötvözetből készül hegesztések nélkül, és pusztán csavarozással felállítható. A széltornyok méretét az elvárt teljesítményhez lehet igazítani: átmérőjük 10–20 méter, magasságuk 30–120 méter között változhat.

A négy különböző szakmérnöki diplomával rendelkező Györgyi Viktor 1993 óta foglalkozik a függőleges tengelyű szélerőmű kifejlesztésével. A mérnök találmánya több energiát termel, mint az eddig ismert, hagyományos, 3 lapátos vízszintes tengelyű szélerőművek, ráadásul megépítésük is jóval olcsóbb. A kísérleti számítások alapján a régi típushoz képest akár feleannyiba is kerülhet a beruházás. A japán atomerőmű katasztrófája következtében átértékelődhet a zöld erőművek szerepe a világban. Kiválthatná Paksot is, a beruházás költsége csupán egytizede lehetne a Paks II-nek, ami ellen egyébként egyre többen tiltakoznak. Jelentős árelőnye mellett pedig sokkal biztonságosabb is. Györgyi Viktor megmutatta nekünk a 29 méter magas építményt, amely a domb tetején magasodik. Láttuk, hogy mekkora energia leadására képes az erőmű. Legalábbis a maradványait. Amikor ugyanis a torony készen lett, a turbinát fékekkel, acélelemekkel és drótkötelekkel rögzítették, amiket később felmorzsolt a szerkezet.

Dr. Györgyi Viktor a Budapesti Műszaki Főiskola gépgyártás technológiai szakán 1969-ben szerzett üzemmérnöki diplomát. 1972-ben repülő mérnöki szakon végzett. 1976-ban villamosmérnöki diplomát, majd 1979-ben kiegészítő szakmérnöki diplomát kapott. Az állandó mágneses villamos gépekben történő alkalmazása c. összefoglaló tudományos eredményeinek elismeréseként a Műegyetem szenátusától „Doktor technikus” címet kapott. Legfontosabb kutatási területei a haditechnika, több szabadalom fűződik a nevéhez.  A repülőgépek szárnystabilitásának biztosítására tranzisztoros frekvenciaváltóról táplált mágneses motor tervezett. Kifejlesztette a teljesen új elveken működő szélerőművet, az ún. Györgyi-féle szélturbinát. A Corvinus Egyetemen, a Nemzetvédelmi Egyetemen és a Műegyetemen volt előadó tanár. 34 technikai találmányából 24 nemzetközi védelem alatt álló szabadalom született. 1982-ben a Pázmány Péter Hittudományi Főiskolán filozófia-teológia szakot is végzett.

–  Miért kezdett hozzá a szélerőmű kialakításához?

– 1993-ban, amikor az Antall-kormány energetikai tanácsadója voltam, már  látható volt, hogy a Föld földgáz-, kőolaj- és szénkészlete mennyire fogy. A nyugati világ tekintélyes pénzeket áldozott arra, hogy feltárja az új energiahordozókat. Ennek egyik kutatási iránya volt a napenergia, amelynek hasznosításához szükséges berendezések azonban meglehetősen drágák, és nagy helyet foglalnak el. A másik nagyon fontos kutatási irány, az előző mintegy másodlagos terméke: a szélenergia. Ez a vízenergiával együtt a legjobban használható energiahordozó. Megvizsgáltam a Nyugat-szibériai Fennsíkot, ahol akkora ereje van a szeleknek, hogy számításaim szerint Európa energiaszükséglete fedezhető lehetne a felhasználásukkal. Ehhez egy száz kilométer hosszúságú és nyolc kilométer szélességű erőműparkot képzeltem el, meg is terveztem, de nem figyeltek rám oda, helyette a gázra koncentráltak. Ekkor határoztam el, hogy megalkotom a lehető legtökéletesebb szélerőművet. Öt évet a matematikával és az áramlástan tanulmányozásával töltöttem. Megvizsgáltam a függőleges és vízszintes tengelyű turbinákat, és arra jöttem rá, hogy olyan szerkezetre van szükség, amely képes kinyerni a szélben rejlő és a sebességgel arányos energiát. Ezért kezdtem tanulmányozni a szélturbinákat, illetve a hozzá kapcsolódó áramlástani elméletet.

–  Ön azt mondja, hogy a hagyományos turbinák hatásfoka közel sem megfelelő.

–  A kis és a nagy sebességű szeleknél nem termelnek energiát. Hátrányuk, hogy a turbinát a szél irányába kell állítani, miközben hazánkban annak iránya gyorsan, folyamatosan változhat. A torony ráadásul az erős szélnél kilenghet, míg építésük és karbantartásuk rendkívül drága. Igyekszünk megoldást találni a háromlapátos szélkerekek technológiai nehézségeire, mert az egyenletes szeleknél fontosak a hagyományos szélerőművek. A legfőbb gond, hogy a generátor és a turbina is nagy magasságban van, és ezeket csak rendkívül masszív oszlop bírja el. Mi ezeknél is levinnénk a generátort és a turbinát a földre, és csak a három lapát maradna fent nagy magasságban. Világszinten ezzel számottevő költséget lehetne megtakarítani az építésnél és az üzemeltetésnél is.

Dr. György Viktor–  Mi a függőleges tengelyű szélerőmű titka, amit elárulhat az Olvasóknak?

– Egy olyan szerkezetet álmodtam meg, amely bármilyen szélsebesség mellett képes jó hatásfokkal működni. Hozzáláttam a tervezéshez. Mire az első, 10 méter magas felcsúti prototípus elkészült, eltelt 7-8 év. A találmány lényege, hogy a belsejébe áramló szelet a szélterelő elemek felgyorsítják, így megnövelik az impulzust, ezért a forgólapátok energiatermelése hatékonyabb. Ez azt jelenti, hogy a szerkezet csapdába ejti a szelet, ezzel további munkára fogva azt. A teljesen zajtalanul működő, hengerszerű szerkezet az általa termelt energiát pedig tárolni is képes. Legfőbb erénye, hogy a lapátkerekes létesítményekkel szemben a függőleges tengelyű erőmű kis szélmozgásnál, illetve orkánerejű szélben is működtethető. Két tényező adta tehát a lényegét: az egyik egy áramlástani felfedezés, a másik pedig egy olyan műszaki megoldás, amely stabil térbeli tartószerkezetet ad a szélenergia hasznosításának.

– Az új, 29 méteres toronyban milyen újításokat alkalmaztak?

– Fejlesztéseket hajtottunk végre az erőmű szerkezetén, így az új toronynál nagyobb szilárdságot értünk el. Ennek főként a 160–200 kilométer/órás szelek esetében van jelentősége, mert ilyen erejű légmozgásoknál szükség van arra, hogy az építmény kellően stabil legyen. Nagyot léptünk előre a generátor fejlesztésében is. Itt a fejlesztőknek az okoz problémát, hogy az energia kis fordulatszámon, de nagy nyomatékon érkezik, a villamos gépek vastérfogata pedig fordítottan arányos a fordulatszámmal. Ennek következtében a generátorokat kénytelenek mind nagyobb méretben megépíteni, akad olyan cég, amely már hatméteres átmérőnél jár. Ezeket azonban rendkívül nehézkes szállítani.

Folytatunk kutatásokat az energia tárolásával kapcsolatban is. Kifejlesztettünk egy saját energiatárolót, amelynek működéséről egyelőre nem szeretnék beszélni. Annyit azonban elárulhatok, hogy könnyebben kivitelezhető és sokkal olcsóbb, mint a korábbi berendezések. Ezt a technológiát hagyományos tárolással egészítjük ki, amelynek során kisebb energiával vizet bontunk oxigénre és hidrogénre. Energiát az utóbbi elégetésével lehet nyerni.

– Tényleg itthon szeretné gyártani? Gondolom, nagyon sok ország érdeklődik a találmány iránt.

– Több ország, köztük Argentína és Kína is megkörnyékezett, de nem vagyok hajlandó belemenni semmilyen alkuba. Azt szeretném, hogy itthon gyártsák, ezzel eleinte ezer, később több tízezer embernek biztosítva munkát. Mivel támogatást nem kaptam az államtól, magam próbálok befektetőket találni, ami úgy tűnik, most sikerül is.  Itthon szeretnék dolgozni, magyar munkaerőt alkalmazni, ezen dolgozom ma is, hogy létrejöjjön.

– Önt az elmúlt években sok támadás érte, többek között amiatt, hogy a találmányáról még a szakmai közönség számára sem adott részletes tájékoztatást.

– A fejlesztések befejezése előtt nem lett volna célszerű a nyilvánosság elé állnom. Sok dicséret és ellenző között, sok barát és még több ellenség között végzem a munkám. Nem vagyok közömbös a világ közvéleménye előtt sem: Szerbiában, Amerikában, Norvégiában pozitívan állnak nagyon a találmányomhoz. Mindig van egy-egy látogatóm, aki érdeklődik iránta.

– Magyarországon milyen támogatottsága van?

– Nem támogatnak. Csak egy példa: a Budapesti Műszaki Egyetem szélcsatornáját használtuk, az áramlástani tanszékén végzett mérések során bizonyosodott be az elmélet helyessége. Amikor erre hivatkoztam, közleményben határolódott el tőlem az egyetem. Kevesen hittek nekem, folyamatosan ellenállásba ütköztem. Két professzor, Lukács György és Kuti László végig mellettem állt, és sokat segítettek ötleteikkel. Véleményem szerint a magyarok által kidolgozott tudományos-ipari szabadalmakat Magyarországon kell megvalósítani és a gyártást magyar üzemekben, magyar munkaerővel kell végezni. Találmányomnak akkor van értelme, ha az ország összefog a megvalósítás érdekében. Úgy gondolom, az ország csak önerőből épülhet újjá, nemzetközi segítségre kár is alapozni. Ha ezt szem elől tévesztjük, akkor elveszünk.  Én hívő katolikus vagyok, a római katolikus egyház felszentelt diakónusa. Sokszor elkedvetlenedem, de Isten szolgája nem eshet kétségbe, megyek tovább a számomra kijelölt úton. Ahogy a Felcsút felett magasodó szélturbina, piros-fehér-zöld tetejével állhatatosan küzd a szél erejével, úgy én sem adom fel a harcot…

Forrás: ismertseg.hu

White house solar

Megújuló energia még Amerikában is!

Obama elnöki hivatala 2010 októberében a megújuló energiafelhasználás iránti elkötelezettségének jeleként megígérte, hogy napelemeket helyeznek el a Fehér Házon. Obama egyébként már vidéki kampányában is szót ejtett a tetőn elhelyezett napelemek helyreállításáról.

Egy magát megnevezni nem kívánó fehér házi hivatalnok szerint egy felújítás keretében az egész épületnek javítják az energiahatékonyságát. Az akkori energiaügyi miniszter, Steven Chu és a Fehér Ház környezetminőségi tanácsának elnöke, Nancy Shuttley jelentette be, hogy közbeszerzési pályázatot hirdetnek meg, amelynek keretében 20-50 napelempanelt szeretnének venni. A hivatal nem közölte se a gyártót, se pedig a projekt árát, de annyit elárultak, hogy amerikai gyártmányú napelemekről van szó és azt is demonstrálja, hogy történelmi épületekbe is beépíthetők a napenergiát felhasználó eszközök. A beruházás nyolc év alatt térül meg. A projekt keretében hatékonyabbá teszik az épületgépészeti eszközöket és változtatható fordulatszámú ventilátorokat is felszerelnek.

Nem ez az első eset, hogy napelemeket szereltek fel a Fehér Házra. Jimmy Carter 32 vízmelegítő panelt szereltetett fel elnöksége idején, a 70-es évek végén, azonban ezt 1986-ban Ronald Reagan leszereltette. Aztán 2003-ban George W. Bush napkollektoros eszközt és két napelemes vízmelegítőt helyeztetett el a fő karbantartó épület tetején.

Az első fehér házi napelemekről egy svájci dokumentumfilm is készült A Road Not Taken címmel. Carter még csak találgatta, hogy lehet-e jövője a napelemes rendszereknek, de a 70-es évek végéhez képest 97 százalékkal csökkent a napelemek ára és manapság 120 ezer ember dolgozik az Egyesült Államokban a napenergia-szektorban. Jelenleg 1,3 millió amerikai háztartásnak ad energiát.

Az Obama-kormány több intézkedést is hozott, amellyel megpróbálják az energiafelhasználás hatékonyságát és a megújuló energia felhasználását növelni. A szövetségi szervek által használt hibrid személygépkocsik és teherautók száma megduplázódott, valamint 7 százalékkal nőtt a megújuló energiák kormányzati hasznosítása, és így 15 százalékkal csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is. A kormányzat két milliárd dollárt szánt a szövetségi épületek energia- hatékony feljavítására.

Ezek az intézkedések hét millió gallon üzemanyagot takarítanak meg, amely egyenértékű 1,5 millió autó végleges kivonásával a forgalomból. Obama új célkitűzése, hogy 2020-ig a szövetségi kormányzat energiafelhasználásának 20 százaléka legyen megújuló energiaforrásból, amely magában foglalja a hadsereg, a haditengerészet és légierő egy 3 gigawattos megújuló energiaforrást biztosító rendszerét is.

Forrás: washingtonpost

Napelemes rendszer telepítésével kapcsolatban kérje árajánlatunkat!